Hegyikristály

A Bak csillagjegy ásványai - Hegyikristály

Hegyikristály ásvány

A hegyikristály a kvarc színtelen, legtisztább, víztisztam, jól kristályosodott és drágakőként használt változata. A kristályok mérete letöbbször maximum pár centiméter, de vannak több méteres darabjai is. Ritkán fordul elő magányosan, rendszerint kisebb-nagyobb kristálycsoportokat alkot. Széleskörű felhasználása egészen az ősidőkig nyúlik vissza, hisz az egykor hatalmas és fejlett Atlantiszban információ tárolás és megőrzés eszköze volt (ennek köszönhetően a Bölcsek Kövének is nevezték, tárolva letűnt birodalmak tudását).

Már az ókorban disztárgyakat, ékszereket, vázákat készítettek belőle. Belőle készülnek a jósgömbök is, így aki a jövőre kíváncsi, annak általa meg van a lehetősége, hogy belenézzen a teljesen átlátszó, vonalakkal tűzdelt gömbbe. Manapság különféle optikai eszközök gyártásának alapanyaga, emellett az ezoterikus (pl: energiapálcák) és ékszeripari felhasználása is jelentős. A belőlük csiszolt termékek nagy választékban és különböző minőségben kaphatók.

Amellett hogy minden változata színtelen és átlátszó, szinte mindig látható benne kisebb-nagyobb méretű zárvány. Ezek a zárványok lehetnek a kristály képződése során beépült más ásványok (például a turmalinkvarc), szerves anyagok (ágak, levelek) maradványai (például a mohakvarc), folyadék (például a tejkvarc, melyben szabad szemmel is sok kicsi folyadékkal telt zárvány látható, ennek is köszönhetően a hegyikristály ezen változata nagyon tiszta, szinte teljesen átlátszó. Az íriszkvarc, vagy szivárványkvarc a kristály azon változata, aminek természetes körülménynek között kialakult repedésein keresztül a beléjük hatolt vékony rétegű levegőn áthaladó fény szivárványszínt indukál.

Név eredete

Az ókori görögök ezt az ásványt „kristallos”-nak, azaz jégnek nevezték el, mert úgy gondolták, hogy a hegyikristályok az Alpokban az isteneik által örök időkre jéggé fagyasztott vízből keletkeztek. Ezen kívül még számtalan elnevezése született meg az idők folyamán, így például egy lelőhelyre utaló név (pl: máramarosi-, német-, cseh kristály), vagy a kvarc szó. Különleges változata a Herkimeri gyémánt, ami olyan kvarc, mely a tér minden irányába ugyanakkora kiterjedésű.

Előfordulása

Az Alpokban mind a mai napig élnek olyan családok, akik a téli rossz idő elmúltával az első tavaszi napsugarak társaságában elindulnak hegyikristályt keresni. A keresők bejárják a környéket, a gleccsereket, patakok medreit, és olyan rejtett üregeket keresnek, melyek ezt az ásványt rejtik magukban. A keresés módszertana apáról fiúra száll, s gondoljunk csak abba bele, hogy milyen élmény és inspiráció lehet elsőként megpillantani egy nagyobb méretű kristályt. Csodálatosan színpompás látványt nyújt, ha a nap sugarai egy nagyobb tömbön átsütnek.

Régebben szinte kizárólag az Alpok volt az egyetlen lelőhely. Ma is nagy mennyiségben kerül az alpesi országokból kvarc kereskedelmi forgalomba. További fontosabb lelőhelyei: Brazília, Madagaszkár, Oroszország.

A hegyikristály ásványnak tulajdonított pszichológiai, érzelmi gyógyhatás

Sokan a hegyikristályt minden gyógyító kő uralkodójaként tisztelik. Azt tartják róla, hogy elnyeli, tárolja, átalakítja és aktiválja a rávetülő sugarak energiáit, s ez a tiszta energia minden megrekedt dolgot mozgásba hozva új pályára állít. Képes arra, hogy fokozza más kövek hatását is. Fényhozónak is hívják, mert energiája szervezetünk minden energetikai központját támogatja. Segíthet a stressz mérséklésében, a koncentráció fokozásában, a harmónia megtalálásában és megtartásában, az alvás minőségének javításában, az álmok értelmezésében, s fokozhatja a vitalitást, az elme frissességét azáltal, hogy hozzájárulhat érzelmi blokkjaink megszűntetéséhez, lelki traumáink feldolgozásához.

Ha nem hiszünk gyógyító erejében, akkor is érdemes magunknál tartani egy darab kristályt. Csodás látvány már önmagában is, s ha a nap sugarai rávetülnek, akkor garantáltan egy fantasztikus élménnyel gazdagodik az életünk.