Füstkvarc

A füstkvarc a kvarc sötét színű, nagykristályos szerkezetű változata. Kristályai gyakran tartalmaznak zárványokat, ezek között gyakoriak a rutil tűk megjelenése. Általában fennőtt kristályokban fordul elő, méretük kb 10-15 cm, de találtak közel egy méteres nagyságú kristály oszlopot is. Az ásvány régóta ismert az emberiség előtt: felhasználják (fél)drágakőként ékszerek készítésére, de iparművészeti termékek és műtárgyak készítésére is alkalmazzák. A reneszánsz korból rengeteg olyan serleg, váza, kancsó és (pecsét)gyűrű került elő, ami füstkvarcból készült, és jelenleg múzeumokban őriznek. Kerámia -és üvegiparban a füstkvarc az egyik legfotnosabb alapanyag. 

Név eredete

Elnevezése jellegzetes füstös színéből ered, ami lehet füstbarna, sárgásbarna, füstszürke, feketésbarna.  A teljesen fekete füstkvarc az átlátszatlan morion. A kő színét a határoló kőzetek radioaktív sugárzása okozza. A felszínre kerülő füstkvarcok között gyakori a világos és sötét sávokkal tarkított változatok is.  

Előfordulása

A füstkvarc első lelőhelyei az svájci és az osztrák Alpok gránit sziklái voltak,  Innen került napvilágra Nagyapó kristályóriása is, amit a maga 69 cm magasságával és 133,5 kg tömegével a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni. Az óriás kristály érdekessége, hogy félhomályban fekete színű, megvilágítva füstbarna árnyalatú.A berni múzeumban kiállított Király hatalmas kristály a Nagyapó rokona, magassága 87 cm, súlya 127,5 kg. 

Ma a legtöbb füstkvarc Madagaszkáról kerülnek elő, de jelentős lelőhelyek találhatók Brazíliában, az orosz Ural-hegységben és Skóciában is. Ezeken a területeken a füstkvarc gyakori kísérő ásványa a hegyikristály. Hazánkban a legszebb példányok Telkibányán kerültek napvilágra.

A füstkvarc ásványnak tulajdonított pszichológiai, érzelmi gyógyhatás